Dental Tribune Hungarian Edition No. 2, 2016

3 Egészségpolitika Dental Tribune Hungarian Edition – 2016. április volt, ez az összeg nő majd nyár köze- pétől 90-100 ezer forinttal. Ezért a többletjuttatásért kérünk is valamit cserébe a fogorvosoktól. Nincsenek valid adatok a lakosság egészségi állapotáról, így a szájüregi egészség- ről sem. Annyit tudunk különböző szakmai fórumokról, hogy a hazai lakosság jó része még mindig küzd fogszuvasodással, és évente körül- belül 3 ezer embernél diagnosztizál- nak szájüregi rákot, 1700-an pedig meg is halnak ebben a betegségben. Annak ellenére is, hogy a szájüregi daganatok a legkönnyebben felfe- dezhető betegségek közé tartoznak, föltéve ha az emberek elmennek a fogorvoshoz, és ott elvégzik a szű- rést is. Ha megvan az állapotfelmérés, mihez kezd vele az egészségpolitika, hiszen az az általános tapasztalat, ha valakiről kiderül a daganatgyanú, akkor is nagyon soká juthat ellátáshoz... Ezen szeretnék mindenképpen vál- toztatni. Ha ugyanis tudjuk, mi a probléma, mire van szükség ahhoz, hogy jobbak legyenek az egészség- ügyi mutatóink, akkor lesznek cél- zott programok is. Csak ennek előbb azt kell tudni, hogy mire kell céloz- ni. Ehhez van szükség arra, hogy a fogorvos naponta legalább egy-két betegének mérje fel az egészségstá- tuszát, mert ha megteszi, három év alatt a teljes praxisáról, sőt az egész országról lesz egy úgynevezett száj üregiegészség-térkép. Ez alapján pedig meg lehet majd mondani, hogy hol, milyen ellátásfejlesztésre van szükség. Hol kicsi a diagnoszti- kai kapacitás, vagy hol nem elég jó a terápia vagy a gondozás. A Nem- zeti Egészségfejlesztési Intézetnek a jövőben az lesz a feladata, hogy a föltárt problémákra megtalálja a lehető olcsóbb, és a lehető legna- gyobb eredményt hozó megoldást. Mindez azért nehéz feladat, mert a munka kormányzati ciklusokon átívelő program, négy éven belül nehéz lenne bármely kormány- nak eredményeket fölmutatni. Azt látjuk, hogy az úgynevezett Sváj- ci-programban már vannak pozitív eredmények. Ebben, az alapellátás- ban évek óta zajló modellkísérlet- ben folyik a lakosság körében egy olyan egészségfelmérés, amely nyo- mán megmondható: az illetőnek mire van szüksége az egészségügyi rendszertől, és mi az, amin maga tud változtatni. A háziorvos ezeken a helyeken nem magában dolgozik, hanem együtt sokféle szakellátást nyújtó kollégával. Mik a legfontosabb pozitív változások, amiket tapasztalt? Már most sokkal kisebb a szak- rendeléseken megjelenő betegek aránya. A program elmaradott kis- térségekben zajlik, ennek ellenére azzal, hogy ott mindenkinek elké- szül a saját személyreszabott egész- ségjavító programja, amelyben a saját állapotáért is felelősséget is vállal, máris csökkentek az ellátási költségek. A változás azért lassú és nehéz, mert magatartás-változásra van szükség. Arra, hogy az embe- rek belássák: muszáj változniuk, hogy az életük csaknem ötödét ne betegségekkel küszködve töltsék el. Legyen minél tovább kitolható az az idő, amíg egészségesek. Még nem tudjuk, hogy mikorra érhetjük el ezt a célt, csak azt, hogy valahol el kell kezdeni. Csak olyan egészségügyi modellek sikeresek Európában, ahol ez a magatartás-változás megtör- tént. A lakossággal meg kell értetni, hogy az egészség drága dolog, és valamennyiünk egészségügyi köl- téseit úgy lehet csökkenteni, ha még jóval az előtt, hogy megbetegedne, mindent megtesz azért, hogy egész- séges maradjon. S ha ezért arra van szükség, hogy valaki elkezdjen mo- zogni, vagy korlátok közé szorítsa a szénhidrát-fogyasztását, vagy hogy elmenjen legalább az elérhető szű- rővizsgálatokra – közte a szájüre- giállapot-felmérésre –, akkor tegye meg. Mert önmagánál senki sem tehet többet azért, hogy sokáig jól érezze magát a bőrében. Ezzel egyben azt is mondja, hogy bevonnák a fogorvosi praxisokat is a svájci modellkísérletbe? Még nincs ilyen döntés, de logikus lenne, ha az alapellátási modell része lenne a fogorvoslás is. Azt tapasztaltuk, hogy a háziorvos, a házi gyermekorvos nem nagyon be- szélget az ugyanazon páciensekkel foglalkozó fogorvossal. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a szájüreg, a fogak egészsége is része az ember jóllétének. De nem adjuk fel a bevo- násukra tett kísérleteket. Ezt azért sem tennénk, mert a svájci modellt szeretnénk országos ellátási forma- ként alkalmazni. Az, hogy ezt mikor sikerül megvalósítani, azon is mú- lik, hogy mikor tudunk ehhez forrá- sokat szerezni. Mekkora összegre van szükség ahhoz, hogy a svájci modell országossá váljon? Körülbelül tízmilliárdos nagyság- rendűre; azért nem lehet pontos számot mondani, mert még tart egy szakmai vita az államtitkár- ságon belül is. A vita tárgya, hogy honnan építkezzünk alulról vagy felülről. Néhány rossz példa azt bizonyítja, hogy a csoportpraxis működtetésének érzékeny pontja az érdekeltségi rendszer. Az a ta- pasztalat: ha a szakmai irányítóra bízzák annak eldöntését, hány kol- léga segítségét veszi igénybe a te- rület ellátásában, minden feladatot magára fog vállalni az orvos, hogy minél több pénz maradjon nála. Ám így nem lesz képes hatékonyan segíteni a lakosság egészségmeg- őrzését. Mi egyelőre arra hajlunk, hogy nálunk ne a szakmai vezető- ként működő háziorvos alkalmaz- za a gyógytornászt, a dietetikust vagy egyéb szakmák képviselőit. A háziorvos úgynevezett kvótát kapna, amit akkor hívhat le, ha eze- ket a szakembereket bevonja a napi munkájába. Hangsúlyozom, hogy a szakmai irányítás mindenképpen a háziorvosnál marad, hiszen ő is- meri a terepet, ugyanakkor a kapa- citást és struktúrát a kormányzat építené fel, és ez állna rendelkezés- re az alapellátó orvosok számára. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy ez a szakmai vita még nem zárult le. Az alapellátó fogorvosok legalább annyira hiányoznak a terepről, mint a háziorvosok. Van kormányzati megoldási terv a pótlásukra? Nem tudok konkrétumot mondani, de azt mi is látjuk, hogy nem egy- szerű a meglévő finanszírozásból az amúgy rendkívül eszközigényes praxisokat működtetni. Ahhoz, hogy pluszforrásokat tudjunk erre a területre szerezni, nélkülözhetetlen, mint már említettem, hogy legyen a területről célzott népegészségügyi programokat alátámasztó adat. Az öcsém fogorvos, az ő és a fogorvos barátaim tapasztalatából azért azt tudom, hogy például a prevenciós programoknak köszönhetően jóval kevesebb a szuvas fogú gyerek, mint harminc évvel ezelőtt, hiszen a fog- ápolás kultúrája nagyon sokat javult, ugyanakkor óriásiak a területi kü- lönbségek. Igaz, azt is mondják, a fog- tömések helyett belépett egy másik egyre népszerűbb ellátás, a fogszabá- lyozás. Ezen a területen viszont óriá- si a szakemberhiány: az előjegyzési naptárak a fogszabályozásra hóna- pokkal előre megtelnek. És az is tény, hogy a népesség öregszik, 2025-re a hazai lakosság negyede 65 év feletti lesz. Az ő fogászati kezeléseikre, illet- ve szájüregi betegségeik megelőzésé- re már most készülnünk kell. Danó Anna < < 1. oldalról A DENTAL TRIBUNE INTERNATIONAL KIADÁSÁBAN FELELO ˝S KIADÓ - TORSTEN OEMUS CSOPORTVEZETŐ SZERKESZTO ˝ - Daniel Zimmermann [newsroom@dental-tribune.com] +49 341 48 474 107 SZAKMAI SZERKESZTŐ - Magda Wojtkiewicz WEBSZERKESZTŐ - Claudia Duschek SEGÉDSZERKESZTŐK - Anne Faulmann, Kristin Hübner SZERKESZTŐK - Sabrina Raaff, Hans Motschmann ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ - Torsten Oemus PÉNZÜGYI VEZETŐ - Dan Wunderlich MŰSZAKI VEZETŐ - Serban Veres ÜZLETFEJLESZTÉSI VEZETŐ - Claudia Salwiczek JUNIOR ÜZLETFEJLESZTÉSI VEZETŐ - Sarah Schubert WEBES RÉSZLEGVEZETŐ - Tom Carvalho ÉRTÉKESÍTÉS - Nicole Andrä RENDEZVÉNYSZERVEZÉS - Lars Hoffmann OKTATÁSI VEZETŐ - Christiane Ferret RENDEZVÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK - Esther Wodarski HIRDETÉSÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐK - Matthias Diessner (ki emelt ügyfelek), Melissa Brown (Nemzetközi), Antje Kahnt (Nemzetközi), Peter Witteczek (Ázsia), Maria Kaiser (Észak-Amerika), Weridiana Mageswki (Latin-Amerika), Barbora Solarova (Kelet-Európa), Hélène Carpentier (Európa) KÖNYVELÉS - Karen Hamatschek, Anja Maywald, Manuela Hunger HIRDETÉSSZERVEZŐ - Marius Mezger TERMELÉSI ÉS TERJESZTÉSI VEZETŐ - Gernot Meyer © 2016, Dental Tribune International GmbH. All rights reserved. A Dental Tribune International mindent megtesz annak érdekében, hogy a klinikai információkat és a gyártók termékeiről szóló híreket pontosan adja közre, nem vállal azonban felelősséget a termékek- ről szóló állítások helytállóságáért vagy a nyomda- hibákért. A kiadó nem vállal továbbá felelősséget sem a terméknevekért vagy -leírásokért, sem a hir- detők közleményeiért. A szerzők által kifejtett véle- ményt a sajátjuknak kell tekinteni, és azok semmi módon nem tükrözik a Dental Tribune Internatio- nal véleményét. DENTAL TRIBUNE INTERNATIONAL Holbeinstr. 29, 04229, Leipzig, Germany Tel.: +49 341 4 84 74 302 | Fax: +49 341 4 84 74 173 www.dental-tribune.com | info@dental-tribune.com REGIONÁLIS IRODÁK ÁZSIA Dental Tribune Asia Pacific Ltd. Room A, 20/F, Harvard Commercial Building, 105–111 Thomson Road, Wanchi, Hong Kong Tel.: +852 3113 6177 | Fax: +852 3113 6199 AMERIKA Tribune America, LLC 116 West 23rd Street, Ste. 500, New York, NY 10011, USA Tel.: +1 212 244 7181 | Fax: +1 212 224 7185 Dental Tribune, XII. évfolyam, 2. szám Megjelenik évente négy alkalommal FŐSZERKESZTŐ - Dr. Riba Magdolna KIADJA - Dental Press Hungary Kft. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9. FELELŐS KIADÓ - Laczkó Tamás SZAKFORDÍTÓK - dr. Buzás Kristóf, dr. Kovács Emese NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS - Dental Press Hungary Kft. E-mail: grafika@dental.hu NYOMDAI KIVITELEZÉS - Demax Művek Nyomdaipari Kft. ADATEGYEZTETÉS, INFORMÁCIÓ - Nagy Erika, telefon: 06-1-202-2994 HIRDETÉSFELVÉTEL - Laczkó Tamás, telefon: 06-1-202-2994 AZ ÚJSÁG INTERNETCÍME - www.dental.hu A MAGYAR ÚJSÁG E-MAIL-CÍME - info@dental.hu WEBOLDALAK - www.dental.hu, www.dentalworld.hu ISSN 1786-9889 Hungarian edition Egy fogorvosi szolgálatra jutó átlagbevétel. Forrás: OEP Forrás: OEP A reggeli kávé talán segít abban, hogy könnyebben ébredjünk, de egyúttal a fogmozgást is elősegíti, ezért nem árt csínján bánni vele. Három kínai egyetem közös kutatá- sa bizonyította, hogy a napi koffein- bevitel ortodontikus fogmozgáshoz vezet, mivel oszteokiasztogenezist okoz. A Szecsuáni Egyetem, a Pekingi Egyetem és a Sun yat-sen Egyetem ortodontikus kezelést végzett 15 véletlenszerűen kivá- lasztott patkányon. Az egyik csoport 25 mg/ kg koffeint kapott a testsúlytól függően, míg a másik csoport kizárólag vizet ihatott. Három hét után a szak- emberek megnézték, hogy milyen arányban jelent meg a fogmoz- gás, és mi a helyzet a periodontiumra gyakorolt hatás- sal. A koffeines patkánycsoport körében jelentősen gyakoribb volt a fogmoz- gás, mint a kontrollcsoport tagjainál. Ezzel együtt a fogzománc állapota is rosszabb volt, a TRAP+ és a RANKL is gyakoribb volt ennél a csoportnál. A szakemberek szerint hiába tesz jót a koffein az éberségnek és a kon- centrálóképességnek, érdemes vis�- szaszorítani a használatát fogaink védelmében, illetve ortodontikus kezelés esetén nem árt teljesen le- mondani róla. Forrás: medipress.hu Fogmozgást okoz a koffein az ortodontikus kezelések esetén Dental Tribune 2016-2.indd 3 2016. 04. 11. 13:57 +4934148474107 Tel.: +4934148474302 | Fax: +4934148474173 Tel.: +85231136177 | Fax: +85231136199 Tel.: +12122447181 | Fax: +12122247185 Dental Tribune 2016-2.indd 32016. 04. 11. 13:57

Dental Tribune Hungarian Edition No. 2, 2016

Oldal áttekintő