Please activate JavaScript!
Please install Adobe Flash Player, click here for download

Dental Tribune Hungary Edition No. 3, 2016

4 Dental Tribune Hungary Edition | 2016/03 IRÁNYVONALAK, ALKALMAZÁSOK Apiterápiás tapasztalatok a sztomatológiai gyakorlatban propoliszos készítményekkel Dr. Várnai Gusztáv, dr. Várnai Renáta, Horváthné Földi Klára Az apiterápia – méhészeti termé- kekkel való gyógyítás – ősi ere- detű, hiszen a mézcsináló méhek (Apismellifica) minden terméke gyógyhatással bír: a méz, a pro- polisz, a méhpempő, a méhke- nyér, de még a méhméreg is. Az óvilágban a méhészet jobbára a méheknek, vagyis inkább azok termékeinek, a méznek és a vi- asznak a vadászata volt. Az ókori népek közül a zsidóság méhész- kedéséről tudjuk a legtöbbet, elsősorban az Ószövetségnek kö- szönhetően. Az egyiptomi fogság idején sajátították el az ottani fejlett mézkultúrát, és így Izrael földjén a virágzó mezőgazdaság mellett a méhészkedés is magas jövedelmet biztosított. Szintén az Ószövetségben olvasható a méhek téli és nyári gondozásá- nak módszeréről, a méhek nap és eső elleni védelmének feladatai- ról, valamint a szalmából és nád- ból fonott kasokról, a rajzásról és a viaszkészítésről, valamint a méz kicsorgatásának a feladatai­ ról. Magyarországon a honfoglalás utáni első írásos dokumentum (1015-ben) tesz említést a mé- hészekről. Szent Salamon király (1063–1074) idejében adózni kel- lett a méz (mézser) után is. 1770-ben Bécsben méhészeti főis- kola létesült, melyre a magyar hallgatók figyelmét is felhívták. Sopron vármegyéből négyen je- lentkeztek. II. József (1780–1790) 1781-ben megszüntette ezt a méhészeti főiskolát, de 1783-ban elrendelte a földműves lakosság tanítását, méhészeti tanítókat nevezett ki. Napjainkban a méhészet barátai között minden hivatás képvi- selői megtalálhatók. Bizonyos, hogy mindazok, akik ma méhek- kel foglalkoznak, a mindennapos taposómalomból való kikap- csolódást, valamint egy értel- mes szabadidős tevékenységet találnak meg. Természetesen a méhekkel hivatásos méhészek is foglalkoznak, igen magas szintű elméleti és gyakorlati tudással, valamint korszerű feltételekkel. Napjainkban a méhészek se- gítsége nélkül a mézelő méhek állománya (egykor erdeinkben vadon élő ún. rovarállamokban éltek) súlyosan veszélyeztetett lenne, vagy már ki is pusztult volna, hiszen tájegységeink kö- zül csak nagyon kevésnél tud- nánk a biológiai egyensúlyt kimutatni. A mézelő méhek na- gyon érzékenyen reagálnak min- den természetellenes hatásra. A műtrágyagyárak, üveggyárak és alumíniumkohók által kibo- csátott ipari szennyező anya- gok olyan mérgező lerakódáso- kat hoztak létre a növényeken, amelyek jelentős méhpusztulást okoztak. Ez az illetékeseket arra ösztönözte, hogy a természet ilyenfajta „mérgezéseit” külön- böző szűrőberendezések beépí- tésével megszüntessék, illetve csökkentsék. A mézcsináló méhek a mézen kívül számtalan terméket állí- tanak elő, például nektárt, vi- rágport, viaszt, méhpempőt, méhmérget, propoliszt, melyek nélkülözhetetlen biológiai ható- anyagokban gazdag, természetes anyagok. Ezeket az anyagokat a legrégibb idők óta használja az ember különböző betegségek gyógyítására. Jelen dolgozatunk kettős célt szolgál: megismerteti a propolisz történetét, gyógyító hatásait, va- lamint a propoliszt tartalmazó – általunk összeállított – készít- ményekkel elért eddigi eredmé- nyeinkről kívánunk beszámolni, ami szélesítheti a sztomatológiai gyakorlatban alkalmazott terápi- ás eszköztárat. A méhszurok (propolisz) a mé- hek gyógyszertára és az apite- rápia nagy reménysége (7. ábra). A  propolisz görög eredetű szó, jelentése: a város védelmezője. A  város nem más, mint a méh- kas, méhkaptár. Propoliszt a méhek mindig azonnali felhasz- nálásra hordanak, készletet nem raktároznak. A méhek a propo- liszt növényi gyantából, az álta- luk hozzáadott garatmirigyvá- ladékból és viaszból készítik. A ragacsos anyagot elsősorban a nyárfák rügyeiből, fiatal hajtása- iból gyűjtik, és a virágporhoz ha- sonlóan, a hátsó lábaikon, nad- rágocskák alakjában hordják be az idősebb dolgozó méhek a kap- tárba. A kaptárban a lépek közti válaszfalakat, a lépek közti repe- déseket és a kaptárkeretet mázol- ják be a folyékonyabb méhszu- rokkal, a keretek peremén pedig kis mennyiségű tartalékot is el- raktároznak belőle. Ezt elsődle- ges méhszuroknak nevezzük. A másodlagos sűrűbb, és a kaptár röpnyílását szűkíti az ősz köze- ledtével, többnyire a kaptár és a keretek alján található, a röpnyí- lás felé eső oldalon. Ennek egyik oka, hogy a mézre éhes halálfejes lepkék behatolását megakadá- lyozzák, másrészt a belső hőmér- sékletet igyekszenek megtartani (8. ábra). A méhszurkot a méhek nem gyűjtik táplálékként, hanem kaptáruk hőgazdálkodásának ja- vítására, a velük együtt élő kár­ tevők elszigetelésére, életlehető- ségeik csökkentésére, ezenkívül lakásuk levegőjének frissítésére és fertőtlenítésére használják. A propolisz fertőtlenítő hatása „bebalzsamozza” a betolakodó rovarok, kisebb emlősök bomló tetemeit. A  méhszurok a méhek otthonainak levegőjét is fertőt- leníti. A propolisz gyógyító erejét nem- csak a méhek, hanem – már több mint 5000 éve – az emberek is használják az egészségük megőr- zésére és gyógyításuk érdekében. Őseink megfigyelték, hogy egy túlzsúfolt méhkasban nagyon kevés fertőző betegség terjedt el. Rájöttek, hogy minden annak az anyagnak köszönhető, ami- vel a dolgozó méhek bevonják a kaptár falait, betömködik annak lyukait. Ez a propolisz! Miből áll össze ez a gyógyítás- ra alkalmas csoda? A propolisz (méhszurok) átlagosan a követ- kező összetevőkből áll: – Különböző alapú növényi gyanták és balzsamok (55– 60%). A balzsamok természetes folyékony vagy félig folyékony anyagok, melyeket a fák kérgé- ről gyűjtenek a méhek. – Viasz (7–35%), mely növényi természetű. – Illóolajok (10%), melyek külön- leges aromát adnak a propo- lisznak. – Pollen (5%). – Zsírsavak. – Flavonoidok és a méhek garat- mirigy-váladéka. – Élesztő. – Ferulsav, amely a növények le- velében található, antioxidáns hatása van, gátolja az LDL-ko- leszterin oxidációját. Hatás- talanítja a szabad gyököket, amelyek károsítják a sejthár- tyát és a DNS-t. Fokozza az in- zulintermelést, így csökkenti a vércukorszintet. Az angion­ tenzin-konverter enzim (ACE) gátlásával csökkenti a vérnyo- mást. Aktívan hat a Gram-po- zitív és Gram-negatív baktéri- umokra. – Aminosavak: prolin és arginin. – Vitaminok: A; B; E; nikotinsav (PP-vitamin). – Nyomelemek: szilícium, mag- nézium, réz, molibdén, arzén, ón, alumínium, vanádium, volf­ rám, vas, arany, irídium, kalcium, kobalt, cink, mangán. Az ókori Görögországban Arisz- totelész a „fák könyvének” ne- vezte el a propoliszt, amelyet fő- képp a bőr felületi sérüléseinek a kezelésére használtak (10. ábra). 1. ábra: Mézelo ˝ méh. — 2. ábra: Ószövetség. 3. ábra: Salamon király a trónon a Thuróczi-krónika illusztrálásában. — 4. ábra: Méhész korszeru ˝ felszereléssel. 5. ábra: Ipari légszennyezés. — 6. ábra: Méhpempo ˝. 01 02 03 04 05 06 Dental Tribune 2016-3.indd 4 2016. 07. 04. 11:17 0102 0304 0506 Dental Tribune 2016-3.indd 42016. 07. 04. 11:17

Oldal áttekintő