Dental Tribune Hungarian Edition No. 1, 2016

8 Irányvonalak, alkalmazások Dental Tribune Hungarian Edition – 2016. február Úgy tu ˝nhet, hogy a fémkerámia fogpótlások kimentek a divatból. Legalábbis ez lehet a benyomá- sunk, ha a szakmai folyóiratokat olvassuk, vagy a fogászati kong- resszusok témáit böngésszük. Mintha a fémmentes kerámiák átvették volna a piacot. De va- jon tényleg ez a valós helyzet? Ez a cikk áttekinti a fémre égetett (PFM) kerámia történetét, és meg- kísérel bepillantást nyújtani a jö- vo ˝be. Csendes és nyugodt, de egyáltalán nem titokzatos – ezek a jelzők ta- lálóan írják le a PFM kerámiát. A fogászati laborokban az anyagok ké- pezik a rétegezési eljárások gerincét. A sokkal hangosabb versenytárs, a fémmentes kerámia ellenére, vagy épp amiatt, a PFM kerámia folytatja diadalmenetét. Az elmúlt 50 évben a fémalapú kerámia fogpótlások szilárdan megvetették lábukat a fogászati laborokban. Csak az Egye- sült Államokban az összes elké- szült korona és híd mintegy fele PFM fogpótlás. Kerámiát fémre: könnyebb mondani, mit megcsinálni 1728-ban [7] próbálkoztak először az- zal, hogy kerámiát égessenek fém- szerkezetekre. 1889-ben a porcelán „jacket” korona feltalálásával vált le- hetővé, hogy kerámiaanyagot éges- senek platinalemezre [3]. További 80 évbe telt azonban, mielőtt a mai hagyományos PFM kerámia megje- lent a piacon. Az 1960-as évek elején a kerámia esztétikai előnyei végre egyesültek a fémszerkezet szilárdsá- gával (1–2. ábrák). A PFM kerámia evolúciója Abban az időben Weinstein és mun- katársai New Yorkban felfedezték, hogyan lehet a porcelánt sikeresen ráégetni a fémre, és kifejlesztették a kerámia fémre égetésének techni- káját [10]. Röviddel ezután a VITA, a fogászati termékek gyártója bemu- tatta első PFM rendszerét az európai piacon [2]. A VITA Lumin Vacuum színkulcs kifejlesztésével lehetővé vált, hogy a fogak színét pontosan meghatározzák és reprodukálják ke- rámia fogpótlásokkal. A PFM kerá- miának számtalan előnye volt az ad- dig használt gyantaalapú héjakkal szemben: például a hézagmentes kötés, magas kötési szilárdság, ki- magasló esztétika, szövetkompati- bilitás és a fogéhoz hasonló szilárd ság. A nem nemesfém ötvözetek mellett új, nemesfém ötvözeteket vezettek be. Az ötvözetgyártó BEGO cég úttörő munkát végzett a koro- na- és hídpótlásokhoz alkalmas, in- novatív nem nemesfém ötvözetek kifejlesztésében. A cég 1968-ban egy ötvözetet dobott piacra Wiron né- ven. Később egy kobalt-króm PFM ötvözettel bővítette nem nemesfém ötvözeteinek repertoárját. Az évek során a PFM ötvözetek gyár- tóinak jelentős kihívásokkal kel- lett szembenézniük: például olyan vázszerkezetet kellett tervezniük a fogpótláshoz, amely kiegyenlítet- te a kerámia fizikai tulajdonságait. Hogy megelőzzék a törést, gon- doskodni kellett a rágóerők elnye- léséről. Ezt a tényezőt már a váz- szerkezet tervezésekor figyelembe kellett venni. Ráadásul a vázszerke- zet tervezési folyamatának felgyor- sítását és az anyagok (ötvözetek) megóvásának módját is ki kellett találni. A nyomó- és nyújtóerők le- hető legjobb eloszlását biztosító, előregyártott hídegységek (Inzoma technique, Ivoclar Vivadent), vala- mint az üreges hídtagok egyaránt a fémvázak növekvő hatékonyságú előállítását szorgalmazták (3. ábra). 1982-ben az Ivoclar Vivadent a legel- ső fogászati gyártók egyike volt, aki fémötvözeteket is magában foglaló, integrált PFM rendszerrel lépett az európai piacra (4. ábra). Az ITS fém- kerámia-rendszer földpátkerámiát tartalmazott, amely kompatibilis volt több, alacsony olvadáspontú öt- vözettel. Ettől kezdve más gyártók is kezdtek kifejleszteni és finomítani hasonló termékrendszereket (5–6. ábrák). Az 1980-as években a rétegezési technika finomítására fókuszáltak, arra törekedve, hogy híven helyre tudják állítani a természetes fog szerkezetét (7. ábra). A fogtechni- kusoknak a számtalan innováció lehetőséget nyújtott arra, hogy ki- élhessék kreativitásukat. Több szín- meghatározó rendszer bevezetésére is sor került, köztük volt például Paul Muia négydimenziós színrend- szere, valamint Klaus Müterthies 4 évszakos rendszere. Ezzel egy idő- ben a fogak anatómiai formájának újraépítése kapott egyre fontosabb szerepet. Korábban az ipar magá- ra az anyagokra koncentrált. Most azonban felismerték a fogak mor- fológiájának jelentőségét. Ennek eredményeként a fogak egyedi ka- rakterisztikája és speciális optikai tulajdonságai növekvő mértékben integrálódtak a rétegezési rendsze- rekbe, mint például Makoto Yama- moto esetében (8. ábra). A korai 1990-es években a Golden Gate rendszer (Degussa/Ducera) és a Carrara rendszer (Elephant) lehetőséget kínáltak az aranytar- talmú ötvözetek és az alacsony ol- vadáspontú kerámia társítására. A rendszerek tipikus korona- és hídötvözeteket tartalmaztak, ame- lyeknek lényegesen magasabb volt a hőtágulási együtthatójuk, mint a korábban használt ötvözetnek. Az ötvözeteket alacsony olvadáspontú hidrotermál kerámiával leplezték. Ezek a rendszerek rávilágítottak az ötvözetgyártók és PFM szakértők partnerségi együttműködésének előnyeire. Körülbelül ugyanebben az időben bevezették az első szinte- tikus kerámiát, a Synspart (Generic Pentron). Ezt követően megjelentek a piacon a titánvázak, és új fejezetet nyitottak a PFM kerámia történeté- ben. Ez az anyag különleges kihívá- sok elé állította a kerámiagyártókat. Az oxigéndús fázis (alfa-fázis) kö- vetkeztében, ami akkor lép fel, ha a titánt hevítik, megfelelő, alacsony olvadáspontú PFM kerámia kifej- lesztésére volt szükség. Az 1990-es évek második felében je- lentős változások befolyásolták a fo- gászati laborok életét. Meglehetősen drámai változások történtek az egészségpolitikában, a vázszerkeze- tek előállításában pedig új gyártási eljárások jelentek meg: így például a CAD/CAM-marás és a lézeres ol- vasztás. Kezdtek meggyökeresedni a megmunkálási technikák. A PFM kerámia ugyanakkor továbbra is si- keresnek bizonyult. Fejlesztések a 21. században A 21. század elején a PFM kerámia szabvánnyá vált a leplezésben. A fogtechnikusok mesteri tudásra tettek szert, kifinomult rétegezési eljárásokat fejlesztettek ki, és olyan fémkerámia fogpótlásokat alkot- tak, amelyek élethűen adták vissza a színeket, és amelyek még ma is mintául szolgálnak. Ezzel egy idő- ben a fogászati ipar további inno- vációk után kutatott, és megoldá- sokat talált a meglévő problémákra. 1999-ben az Ivoclar Vivadent útjára bocsátotta az IPS d.SIGN termékét, egy leucit-fluorapatit üvegkerámi- át, ami új távlatokat nyitott. A PFM kerámiáknak ez az „új generációja” a természetes zománcéhoz hason- ló kristályszerkezettel rendelkezik, ami a természetes fog szerkezetét imitálja. Csillogás és fényáteresztés terén szintén jól utánozza a termé- szetes fogat. Anyagspecifikus fény- szórási és kiemelkedő maszkolási képességeinek köszönhetően ez a kerámia jól használható kiemelke- dően esztétikus fogpótlások céljára, ahol korlátozott a rendelkezésre álló hely (9. ábra). Az idők folyamán a jól ismert, de a vázszerkezetek iránti igény mi- att háttérbe szorult préstechnikát adaptálták a PFM fogpótlások kö- vetelményeihez. Az olyan termék- rendszerek, mint a Ceramco 3 Press Vajon divatban vannak-e még a fémkerámia fogpótlások? Fémre égetett PFM kerámia, az örök mentsvár – visszapillantás és előretekintés 1. ábra: A dentálkerámia-gyártás kezdeteit idéző eszközök. 3. ábra: Inzoma technique – vázszerkezet gyors és hatékony előállítása ötvö- zetből. 5. ábra: Kvarc és kálium-földpát – a leucittartalmú dentál- kerámiák gyártásának hagyományos nyersanyagai, amit kemény porcelánőrlő elemekkel finom porrá őrölnek. 6. ábra: Az Ivoclar Vivadent régi, PFM kerámiát reklámozó prospektusa. 7. ábra: Rétegezési séma a PFM kerá- miához. 8. ábra: Ivoclar Vivadent színskála: színkommunikációs rendszer a kerá- miaanyagok individualizáló rétege- zéséhez. 2. ábra: A felhevített massza eltávolítása az égetőkemen- céből 1000 °C-on. Ezt követően báziskerámia gyártására használják. 4. ábra: Az Ivoclar Vivadent 1982-es ITS fémkerámia-szortimentjének termékei. Dental Tribune 2016-1.indd 8 2016. 01. 28. 15:49 Dental Tribune 2016-1.indd 82016. 01. 28. 15:49

Dental Tribune Hungarian Edition No. 1, 2016

Oldal áttekintő