6 TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS Dental Tribune Hungary Edition | 2021/01 Az ízérzékelési zavart okozó gyógyszerek Szorongásoldók Antibiotikumok Antidepresszív szerek Antiepileptikumok Antifungális szerek Antihisztaminok és decongestívumok Antihipertenzív és egyéb szívre ható gyógyszerek Gyulladáscsökkentők Antimániás szerek Migrénellenes szerek Kemoterápiás szerek Parkinson-kór ellenes szerek Antipszichotikumok Antivirális szerek Pszichostimulánsok Hipnotikumok Koleszterinszintet csökkentő szerek Izomrelaxánsok alprazolam, buspiron, flurazepam ampicillin, azithromycin, ciprofloxacin, clarithromycin, enoxacin, ethambutol, metronidazol, ofloxacin, sulfamethoxazol, ticarcillin, tetraciklin amitriptylin, clomipramin, desipramin, doxepin, imipramin, nortriptylin carbamazepim, phenytoin, topiramat griseofulvin, terbinafin chlorphenamin, loratadin, pseudoephedrin acetazolamid, amiodaron, amilorid, atorvastatin, bepridil, betaxolol, candesartan, captopril, diltiazem, enalapril, furosemid, hydrochlorthiazid, losartan. nifedipin, nisoldipin, nitroglicerin, propafenon, propranolol, spironolakton, tocaidin beclomethason, budesonid, dexamethason, fluticason lítium dihidroergotamin, naratriptan, rizatriptan, sumatriptan cisplatin, carboplatin, cyclophosphamid, doxorubicin, 5-fluorouracil, methotrexat, docetaxel, paclitaxel antikolinergek, levodopa clozapin, trifluoperazin aciclovir, amantadin, ganciclovir, oseltamivir, zalcitabin amfetamin, dexamfetamin eszopiclon, zolpidem atorvastatin, fluvastatin, lovastatin, pravastatin, simvastatin baclofen, dantrolen 4. táblázat: Az ízérzékelési zavart okozó gyógyszerek. 4. ábra: Sublingualisan és translingualisan elhelyezett nyelvpirszing állandó fémes íz érzésével. moterápiás gyógyszert alkalmaztak, mint magával a daganat fajtájával. A dysgeusia, mely a kemoterápiában részesültek 64%-ánál kialakul, da- ganatos betegeknél stresszt, hány- ingert, hányást, étvágytalanságot vált ki, ezáltal jelentős hatással van az életminőségre. A csökkent táplá- lékbevitel hozzájárul a növekvő fá- radtságérzéshez, a szöveti sérülések lassúbb gyógyulásához, a páciens energiaszintjének csökkenéséhez, hangulatának romlásához, ami a szociális kapcsolatokra is negatív hatással van. A szájüregi szövőd- mények aránya megnő, jellemző pl. a candidiasis és a mucositis gyako- ribb kialakulása.22/*/ Az ízérzékelés zavara a daganatterá- pia alatt kialakuló jelenség, amely a kezelés befejezése után idővel megszűnik. A javulás lehetősége nagymértékben függ a besugárzott terület lokalizációjától, pontosab- ban a nyálmirigyek, illetve a nyelv érintettségétől, a kemoterápiás sze- rek minőségétől és dózisától.23/*/ Számos gyógyszer mellékhatása lehet az ízérzékelés megzavarása. Ezek tovább ronthatják a páciens együttműködési készségét, gyógy- szerszedési hajlandóságát, és ezáltal befolyással lehetnek az alapbeteg- ség kimenetelére is. A zavarok álta- lában ageusiában, dysgeusiaban – és főként fémes mellékíz formájában – mutatkoznak meg. A fémes mel- lékíz érzetét az ioncsatornák mű- ködési zavarásával magyarázzák, ez állhat az acetazolamid, az amilorid, a lítium és a tetraciklinek okozta dy- sgeusia hátterében.8/*/ Külön nagy csoportot alkotnak a ke- moterápiás szerek, melyekről koráb- ban tettünk már említést. A gyógy- szerek mellékhatásaként kialakuló ízérzékelési zavar szerepet játszik a da- ganatos betegek mindennapi életének csökkent minőségében, emellett a test- súlycsökkenésükhöz is hozzájárul.24/*/ Egy kutatás szerint a T1R3 receptor mRNS-ének csökkent expresszió- ja okozhatja az umami és az édes ízre vonatkozó hypogeusiát, a T2R5 mRNS-ének fokozott expressziója pedig a keserű ízre vonatkozó phan- togeusiát okozott.25/*/ Az ízérzékelési zavarokkal kapcso- latba hozható gyógyszereket a 4. táblázat sorolja fel. Magatartási tényezők az ízérzékelés megváltozásában Alkoholbetegség Az alkoholfogyasztás és a 6-propil- tiouracil (PROP) érzékelése között összefüggés van. A PROP keserű ízű molekula, melynek érzékelése nagy variabilitást mutat az emberek kö- zött: vannak, akik egyáltalán nem érzékelik keserűnek (non tasters), mások keserűnek érzik (medium tasters), és a harmadik csoport ki- fejezetten kellemetlenül keserűnek (supertasters). A jelenség hátteré- ben a keserű íz érzékelésében szere- pet játszó T2R38 receptor génjének polimorfizmusa áll. A PROP-ér- zékenyekhez képest a PROP-érzé- ketleneknek kevesebb fungiform papillájuk van, a mindennapokban több alkoholt fogyasztanak, és ke- vésbé eredményez náluk az alkohol szájüregi égő érzést. Az alkoholbe- tegek több mint 80%-a finomnak találja az elfogyasztott alkohol ízét. Az ilyen embereknél az alkoholfo- gyasztás több pozitív érzetet kelt, mint negatívat, ez befolyással van az elfogyasztott alkohol mennyisé- gére, és elősegíti a hozzászokást.26/*/ Dohányzás Ismerjük a dohányzás kapcsolatát a szív- és érrendszeri, légzőszervi és daganatos betegségekkel, és felme- rül ezzel kapcsolatban, hogy vajon a dohányzás befolyásolja-e a táp- lálkozási preferenciákat is az ízér- zés megváltoztatásával, ami adott esetben tovább ronthatja a pácien- sek egészségi állapotát. Egy 1961-es vizsgálat szerint, a fiatal felnőttek körében az akkor ismert négy alapíz közül jelentősen csupán a keserű íz felismerési küszöbértéke emelkedett meg, az édes és a sós ízek küszöbér- téke enyhén volt csak magasabb a dohányosok körében, mint a kont- rollcsoportban. A vizsgálatokat elvé- gezték közvetlenül egy szál cigaretta elszívása előtt és után is. A kapott eredmények nem különböztek egy- mástól, tehát az ízérzés csökkenése nem egy szál cigaretta elszívásának azonnali következménye, hanem a tartós hozzászokás eredménye. Későbbi vizsgálatokban mind a négy alapízre nézve megemelkedett küszö- bértékeket tapasztaltak. Elektrogusz- tometriával vizsgálva, dohányosok 79%-ánál detektáltak megemelkedett ízérzési küszöbértékeket. A 28 alany- ból hárman számoltak be a minden- napokban phantogeusiáról, két-két pá- ciens pedig hypo-, illetve dysgeusiáról. Ugyanezt a vizsgálatot kiegészítették a nyelv fungiform papilláinak kontakt endoszkópos vizsgálatával is: a meg- emelkedett ízérzési küszöbértékű do- hányosok kevesebb és laposabb fun- 5. ábra: Stressz okozta glossítis migrans részleges ízérzéski eséssel. giform papillával rendelkeztek, mint a kontrollcsoport tagjai. Levonható a következtetés, hogy a tartós dohány- zással járó krónikus nikotinexpozíció negatívan befolyásolja az ízérzést és a nyelvhát papilláinak épségét. Összegzés Az ízérzékelés képessége igen össze- tett szenzoros modalitás, mely szá- mos betegség, külső károsító ténye- ző, illetve gyógyszer-mellékhatás hatására megváltozhat. Az ízérzés zavara a tápláltságot, az energia- egyensúlyt, a közérzetet és a szociá- lis kapcsolatokat is érintő súlyos kö- vetkezményekhez vezethet. Annak érdekében, hogy ennek a sokoldalú érzékelő rendszernek az összefüg- géseit és elváltozásait pontosabban megérthessük, elengedhetetlenek további ízérzékelés-vizsgálatok a ri- zikócsoportok körében. DT Irodalom [1] Blazsek J. Orális érzőtevékenység: ízérzés – szaglás. A magyarországi fogorvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja korszerű hosszanti digitális tananyag- fejlesztéssel három nyelven. Pécsi Tu- dományegyetem; Semmelweis Egyetem; Dialóg Campus Kiadó – Nordex, 2014 [2] Fehér E. Maxillofaciális anatómia. Bp., Medicina, 2006 [3] Barlow LA. Progress and renewal in gustation: new insights into taste bud development. Development, The Compa- ny of Biologists, 2015 [4] Zelles T. Orálbiológia. Bp., Medicina, 2007 [5] Hummel T, et al. Smell and Taste Disor- ders, GMS Current Topics in Otorhino- laryngology – Head and Neck Surgery, 2012. április 26. DOI: 10.3205/cto000077 [6] Behrbohm H, Kaschke O, et al. Ear, nose, and throat diseases: with head and neck surgery. Thieme, 2009 [7] Hall JE, Guyton AC. Guyton and Hall Textbook of Medical Physiology. Phila- delphia, Saunders, 2011 [8] Naik BS, Shetty N, Maben E. Drug induced taste disorders. Eur J Intern Med 2010; 10(21): p. 240-243. [9] Shklar G. The Effects of Aging Upon Oral Mucosa. J Invest Dermatol 1966; 47(2): p. 115-120. [10] Moreira CR, et al. Quantitative study of ageing epiglottal taste buds in humans. Gerodontology 2007; 24(3): p. 169-172 [11] Imoscopi A, et al. Taste loss in elderly: epidemiology, causes and consequences. Aging Clinical and Experimental Rese- arch 2012; 24(6): p. 125-126 [12] Akar GC, Ergül S. The oral hygiene and dental status among residential home residents. Clinical Oral Investigations 2008; 12(1): p. 61-65 [13] Dangore-Khasbage S, et al. Compara- tive evaluation of gustatory function between postmenopausal women and age-matched men: Gustatory function in postmenopausal women. Oral Dis 2010; 8(10): p. 81-85 [14] Wang H, et al. Inflammation and Taste Disorders: Mechanisms in Taste Buds in Chemical Senses. Oxford Univ Press, 2008 [15] Graham CS, et al. Taste and smell losses in HIV infected patients. Physiology and Behavior 1995; 58(2): p. 287-293 [16] Steinbach S, et al. Smell and taste in inflammatory bowel disease. PloS One 2013; 8(9): p. 73454 [17] Gondivkar SM, et al. Evaluation of gustatory function in patients with diabetes mellitus type 2. Oral Surgery, Oral Medicine, Oral patology, Oral Radio- logy and Endodontology 2009; 108(6): p. 876-880 [18] Madden AM, Bradbury W, Morgan MY. Taste perception in cirrhosis: its rela- tionship to circulating micronutriens and food preferences. Hepatology 1997; 21(45): p. 12835–12842 [19] Musialik J, et al. Taste and appetite disorders of chronic hepatitis C patients. Eur J Gastroenterol Hepatol 2012; 24(12): p. 1400-5 [20] Fornari A, Avram M. Altered taste perception in uraemia. ASAIO Journal 1978; 24(1): p. 385-388 [21] Epstein JB, Barasch A. Taste disorders in cancer patients: pathogenesis and approach to assessment and manage- ment. Oral Oncology 2010; 46(2): p. 77-81 [22] Ponticelli E, Clar M, Frigerio S, et al. Dysgeusia and health-related quality of life of cancer patients receiving chemo- therapy: A cross-sectional study. Eur J Cancer Care 2016; 26(2): p. 2-7 [23] Fernando I, et al. The effect of head and neck irradiation on taste dysfunction: a prospective study. Clinical Oncology 1995; 7(3): p. 173-178 [24] Strasser, F, et al. Prevention of docetaxel- or paclitaxel-associated taste alternations in cancer patients with oral glutamine: a randomized, placebocontrolled, double-blind study. The Oncologist 2008; 13 (3): p. 337-346 [25] Tsutsumi R, et al. Effects of Chemothe- rapy on Gene Expression of Lingual Taste Receptors in Patients With Head and Neck Cancer, Eur J Cancer Care 2016;126(3):E103–109 [26] Duffy VB, Peterson JM, Bartoshuk LM. Associations between taste genetics, oral sensation and alcohol intake. Physiology & Behavior 2004; 69 (1): p. 52-60 [27] Gángó J, Kivovics P. A dohányzás hatása az ízérzékelésre (pilot study). Magyar Fogorvos – A szék mellett 2016; 50(3): p. 246.